Sir Lazarovits Ernő könyvének bemutatója a Bécsi Nagykövetségen
 

Sir Lazarovits Ernő - a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonom Perjelségek Szövetségének lovagja, az  Ökomenikus Tanács tagja, - több évvel ezelőtt könyvet írt azokról a borzalmakról, amelyet a II. világháborúban, a zsidóüldözés idején átélt. A könyv „Vándorlás a pokolba” címmel jelent meg 2007-ben. Majd román és angol nyelven is kiadásra került.

2010. március 17-én a Bécsi Magyar Nagykövetségen különleges eseményre kaptunk meghívót: Sir Ernő könyve német nyelvű kiadásának bemutatójára. A követség dísztermében nagyon sokan gyűltek össze, osztrákok, magyarok, történészek, katolikus papok, apácák, zsidók, rabbik és érdeklődő civilek. Az ünnepség zenei ráhangolódással kezdődött, egy zongoraművésznő előadásában. Majd a vendéglátó Őexcellenciája Dr. Horváth István Nagykövet köszöntője következett, aki örömét fejezte ki a könyv német nyelvterületen történt kiadásának.

S átadta a szót a szerzőnek, Sir Lazarovits Ernőnek, akinek sötét öltönyén ott volt a Máltai Lovagrend keresztje. Sir Ernő kiváló német nyelvtudással beszélt a több mint százfős hallgatóság előtt könyve témájáról, a történelmi előzményekről, tényekről. Sir Ernőt Mauthausenbe deportálták, s a könyv az oda vezető útról és az ott átélt pokoli szörnyűségekről szól. Sir Ernő nagyon határozottan és szenvedélyesen beszélt erről a nehéz korszakról. Emlékeit több lépésben meséli el, s többször elgondolkozott azon, hogy milyen csoda folytán menekült meg. Mély hite segítette át az embertelen szenvedésen. Túlélési ösztöne, optimizmusa és a rá oly jellemző humora adott neki erőt. A könyv pátosz és hősi mítosztól mentesen meséli el a halál borzalmait. A könyvben egy, a mának szóló nagyon komoly figyelmeztetés is elhangzik: a holokauszt nem a fizikai megsemmisítéssel kezdődött el, hanem a kiközösítéssel és a jogfosztással. Többször megismételte azt, amit egész életében és életével képvisel: hogy mindenkinek össze kell fognia azért, hogy a holokauszt, a tervszerű népirtás soha többé ne történhessen meg.
Sir Ernő könyve figyelmeztet korunk egyik legnagyobb veszélyére, ha a történelmi múltat feledni hagyjuk. Sir Ernő részese, személyes szenvedője volt ezeknek az eseményeknek, megjárta a fájdalmak és megalázottságok poklát, de emberségét, bizalmát az emberben és a jövőben nem veszítette le. Aktív résztvevője a zsidó keresztény párbeszédnek, amit nagyon fontosnak tart. Tagja a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács magyar szervezetének, a Magyarországi Keresztény-Zsidó Tanácsnak, amelynek elnöke Várszegi Asztrik főapát.  (A Tanácsot 1945-ben Oxfordban alapította Sir Sigmund Sternberg.)

A könyv német kiadásának bemutatását Prof. Wolfgang J. Badion úr vállalta, aki a Nemzetközi Mauthausen Bizottság osztrák tagja. Beszédében méltatta a könyv hitelességét, tárgyilagosságát, nyelvi pontosságát, amely hűen adja vissza azoknak a hónapoknak és éveknek a képi és emlékvilágát. Külön megemlítésre került a nagyszerűen sikerült fordítás. A mű értékét a szerző időtálló és egyedi ábrázolása adja meg. Ez a könyv nagyban hozzájárul a közép-európai zsidóság történetéhez. További érték, hogy a könyvben leírt emlékek az emberről, a rendszerről, a szörnyűségeiről a mai napig aktuális kérdéseket vet fel.

A könyvbemutató végén is gyönyörű zene szabadította fel a lelkünket, majd a Nagykövet úr a büféasztalokhoz invitálta a vendégeket. A finom magyaros ételek és káprázatos rétesek gyorsan fogytak. 


S miközben a vendégek falatoztak és beszélgettek Sir Ernő fáradhatatlanul dedikálta könyvét, szinte mindenkit ismert, vallási hovatartozástól függetlenül. Nagyon fáradtan, de mosolyogva ajánlotta könyvét a kért névre.

Drága Sir Ernő!
Nagyon köszönjük a megtisztelő meghívást, boldogan utaztunk Bécsbe, hogy jelen legyünk a könyvbemutatón. Büszkék vagyunk, hogy ilyen nagy formátumú ember, mint Te, tartozik Lovagrendünkbe, aki minden alkalommal vállalja lovagi hovatartozását és viseli jelképeinket.
Sir Ernő, környezeted, lovagtársaid óriási tisztelettel vesznek körül. Szívedből szeretet, megbecsülés, emberség árad. Életed, küzdelmeid és bátorságod példa számunkra, jóságoddal, szavaiddal támaszt adsz a mindennapok sokszor embertelen zivatarában.

Sok lovagtestvérünk véleményét mondhatom: szegényebb lenne életünk, ha Téged nem ismerhettünk volna meg!