A Máltai Lovagrend (KMFAP) védnökséget vállalt Nádszegen (Szlovákia)
 

A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége (KMFAP) Védnökséget vállalt Nádszegen

2011. február 13-án került sor a Nádszegi Szent Erzsébet Szociális és Egészségügyi Központ felett vállalt Védnökségi nyilatkozat ünnepélyes aláírására. Ennek értelmében a Máltai Lovagrend Szlovák Rendtartománya felajánlja és vállalja, hogy folyamatos anyagi támogatást és lelki gondozást nyújt a Központnak és az ott lakó gondozott személyeknek.

A felajánlott segítséget nagy örömmel fogadta el Dr. Juhos Ferenc igazgató úr, Nádszeg polgármestere, akinek szakmai és privát életében is fontos szerepet játszik a rászorulókról való gondoskodás.

A nyilatkozat aláírói:

Felajánlók: Sir Alexander Czellárik – a Máltai Lovagrend Szlovák Rendtartomány vezetője és Lady Mária Czellárikova – az Ordo Hungariae Szlovák Perjele

Elfogadó: Dr. Juhos Ferenc, igazgató

Ellenjegyezte: H.G. Prof. Popper György, a KMFAP részéről 


Az aláírást követően az eseményen megjelent mintegy 15 fős lovagi delegációt ebéden látta vendégül a Polgármester úr a Központ igazgatóságán.


Örülünk, hogy segítséget nyújthatunk egy ilyen nagyszerűen vezetett és jól működő intézménynek, amely példa lehet a hasonló létesítmények számára emberi-humánus vonatkozásában, kiváló felszereltsége és szakszerű működtetése tekintetében egyaránt.

Nádszeg nagyközség (Trstice) a legnagyobb magyar település Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Mintegy 5000 lakója van az 1600-s évek elején alapított településnek, amely a folyók és mocsarak szorításában terül el. Fekvéséből adódóan gyakran került veszélybe és borította el árvíz. Azonban az emberek hősies segítségével és összefogással sikerült minden alkalommal megmenteni a települést, jóllehet jelentős károk keletkeztek.

Ezt az egészséges szemléletet és küzdeni tudást támasztja alá a község által jelmondatként idézett aforizma:

„Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük.” (Paulo Coelho)