A Lovagrendünk (KMFAP) védőszentjét ünnepeltük 2007. június 24.-én Békéscsabán. Az ebből az alkalomból rendezett fogadáson a vendégek között láthattuk Joao Miguel Vahekeni urat, az Angolai Köztársaság nagykövetét és Jan Süli urat a Szlovák Köztársaság Békéscsabára delegált főkonzulját, aki elmondta, hogy hazája ugyan nem áll diplomáciai kapcsolatban a rendi állammal, de nem látja akadályát annak, hogy a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyaljanak. A fogadás sikerét mutatja, hogy távoli ország is képviseltette magát, mint Sao Tomé és Principe.
A lovagrend szeretné megerősíteni európai jelenlétét is, mert úgy látják a globalizálódó világ kihívásaiból következően tevékenységükre Európában is egyre nagyobb szükség van. A lovagrend jelenének megértéséhez feltétlenül érdemes áttekinteni annak rövid történetét, így jobban megérthetjük, hogy alakult ki annak jelenlegi formája.
Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend az egyik legősibb ispotályos rend, amelyet 1050 körül Jeruzsálemben alapítottak. A lovagrend közel ezeréves története során többször kényszerült vándorolni és új hazát keresni. Jeruzsálemből előbb Ciprusra, majd Rodoszra telepedett. 1308-ban Rodoszon jött létre a ma is élő, szuverén lovagrendi állam. Az 1500-as években megkapta Málta szigetét, ami egészen a napóleoni háborúkig otthona volt. Napóleon elűzte a lovagokat Máltáról és jóllehet az 1802-es Amiens-i Szerződés visszaadta a lovagrendnek Máltát, azt gyakorlatilag sohasem tudták visszaszerezni, a szerződés ugyanakkor elismeri a rend szuverenitását, önálló államiságát. A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségeinek Szövetsége (rövidített, angol nevén: Knights of Malta, Federation of the Autonomous Priories, KMFAP) története e gyökerekhez nyúlik vissza és nézetrendszere e hagyományokra épül.
A lovagrend székhelye 1977 óta az Amerikai Egyesült Államokban van, hivatalos nyelve az angol, saját diplomata útlevéllel rendelkezik és harminc országban összesen 2500 tagja van. Ma terület nélküli állam, jogi személy, a nemzetközi jog alanya. Államformáját tekintve monarchia, amit a nagymester vagy a régens vezet. Mindkettőt élethosszig tartóan választják vagy, ha uralkodó ház tagja, akkor örökletes címen kinevezik. A lovagrendet jelenleg a portugál Sir José Cosmelli gróf, régensi minőségben vezeti. Elődje H.B. Dom Lorenzo nagymester new york-i metropolita és főpátriárka volt.
A nagymester/régens munkáját a 20 főből álló Miniszteri Kamara segíti, amely miniszterekből és államtitkárokból áll. A lovagrend jellegéből fakadóan a nagymesternek/régensnek van végső döntési joga bármely kérdésben. Őt illeti meg a dámák és a lovagok avatása, rangok és kitüntetések adományozása, a külügyminiszter javaslatára ő nevezi ki a nagyköveteket. A lovagrend az ősi hagyományokat követve nyelvi (langue) struktúrában építkezik: jelenleg négy nagyperjelség, két perjelség, továbbá számos kommandatúra és bailiwick működik szerte a világban.
A lovagrend teljes jogú tagja a Szuverén Ciprusi Rend. (A lovagok Cipruson és Rodoszon is alapítottak rendet, ezek jogutódjairól van szó. A rodoszi ág ma a Sovereign Military Order of Malta, SMOM-része.) A történelmi megrázkódtatások, különösen pedig Málta szigetének elvesztése mély nyomokat hagytak a lovagrendben. A Napóleon elől menekülő lovagok egy része I. Pál orosz cárnál talált oltalomra, mások autonóm perjelségekbe szerveződtek. VII. Pius pápa 1803-ban Giovanni Battista Tommasit nevezte ki nagymesterré, akit nem fogadott el mindenki. Vita volt arról is, hogy a cár, mint ortodox vallású lehet-e nagymester. A lovagrend ezzel több ágra szakadt: az 1830-as években a Vatikán támogatásával megalapították a Szuverén Military Máltai Lovagrendet (SMOM), amelyet napjainkban is a Vatikán támogat és tagjai kizárólag katolikus vallásúak lehetnek. Az autonóm perjelségek pedig létrehozták saját szövetségüket és ezzel megőrizték a rend szuverenitását.
A KMFAP nem vallási alapon szerveződik, bár Ökumenikus Tanácsa révén jó kapcsolatot ápol a különböző felekezetekkel. A tagfelvétel során nem alkalmaz faji, vallási, nemi, vagy bármilyen egyéb megkülönböztetést, követelményrendszere ma is azonos az évszázadok során kialakult nézetrendszerrel. Fő küldetése változatlanul humanitárius jellegű: a betegek, elesettek, szegények ápolása és támogatása. Megőrizve ispotályos jellegét számos új területen indított olyan új programokat, amelyek illeszkednek a mai kor követelményeihez.
Tevékenységüket ma négy kontinensen, különböző szinteken változó földrajzi, kulturális és gazdasági környezetben fejtik ki.
 |
| Jan Süli úr, szlovák főkonzul és felesége Braun Gyula külügyminiszterrel (jobbra) |
A lovagrend szeretné megerősíteni európai jelenlétét is, mert úgy látják a globalizálódó világ kihívásaiból következően tevékenységükre Európában is egyre nagyobb szükség van. A lovagrend jelenének megértéséhez feltétlenül érdemes áttekinteni annak rövid történetét, így jobban megérthetjük, hogy alakult ki annak jelenlegi formája.
Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend az egyik legősibb ispotályos rend, amelyet 1050 körül Jeruzsálemben alapítottak. A lovagrend közel ezeréves története során többször kényszerült vándorolni és új hazát keresni. Jeruzsálemből előbb Ciprusra, majd Rodoszra telepedett. 1308-ban Rodoszon jött létre a ma is élő, szuverén lovagrendi állam. Az 1500-as években megkapta Málta szigetét, ami egészen a napóleoni háborúkig otthona volt. Napóleon elűzte a lovagokat Máltáról és jóllehet az 1802-es Amiens-i Szerződés visszaadta a lovagrendnek Máltát, azt gyakorlatilag sohasem tudták visszaszerezni, a szerződés ugyanakkor elismeri a rend szuverenitását, önálló államiságát. A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségeinek Szövetsége (rövidített, angol nevén: Knights of Malta, Federation of the Autonomous Priories, KMFAP) története e gyökerekhez nyúlik vissza és nézetrendszere e hagyományokra épül.
 |
| A fogadáson megjelent Joao Miguel Vahekeni úr, angolai nagykövet is |
A lovagrend székhelye 1977 óta az Amerikai Egyesült Államokban van, hivatalos nyelve az angol, saját diplomata útlevéllel rendelkezik és harminc országban összesen 2500 tagja van. Ma terület nélküli állam, jogi személy, a nemzetközi jog alanya. Államformáját tekintve monarchia, amit a nagymester vagy a régens vezet. Mindkettőt élethosszig tartóan választják vagy, ha uralkodó ház tagja, akkor örökletes címen kinevezik. A lovagrendet jelenleg a portugál Sir José Cosmelli gróf, régensi minőségben vezeti. Elődje H.B. Dom Lorenzo nagymester new york-i metropolita és főpátriárka volt.
A nagymester/régens munkáját a 20 főből álló Miniszteri Kamara segíti, amely miniszterekből és államtitkárokból áll. A lovagrend jellegéből fakadóan a nagymesternek/régensnek van végső döntési joga bármely kérdésben. Őt illeti meg a dámák és a lovagok avatása, rangok és kitüntetések adományozása, a külügyminiszter javaslatára ő nevezi ki a nagyköveteket. A lovagrend az ősi hagyományokat követve nyelvi (langue) struktúrában építkezik: jelenleg négy nagyperjelség, két perjelség, továbbá számos kommandatúra és bailiwick működik szerte a világban.
 |
| Joao Vahakeni úr, Sir Braun Gyula és Sir Nagy Károly András (balról jobbra) |
A lovagrend teljes jogú tagja a Szuverén Ciprusi Rend. (A lovagok Cipruson és Rodoszon is alapítottak rendet, ezek jogutódjairól van szó. A rodoszi ág ma a Sovereign Military Order of Malta, SMOM-része.) A történelmi megrázkódtatások, különösen pedig Málta szigetének elvesztése mély nyomokat hagytak a lovagrendben. A Napóleon elől menekülő lovagok egy része I. Pál orosz cárnál talált oltalomra, mások autonóm perjelségekbe szerveződtek. VII. Pius pápa 1803-ban Giovanni Battista Tommasit nevezte ki nagymesterré, akit nem fogadott el mindenki. Vita volt arról is, hogy a cár, mint ortodox vallású lehet-e nagymester. A lovagrend ezzel több ágra szakadt: az 1830-as években a Vatikán támogatásával megalapították a Szuverén Military Máltai Lovagrendet (SMOM), amelyet napjainkban is a Vatikán támogat és tagjai kizárólag katolikus vallásúak lehetnek. Az autonóm perjelségek pedig létrehozták saját szövetségüket és ezzel megőrizték a rend szuverenitását.
 |
| Sir Király Csaba, bailiff és felesége |
A KMFAP nem vallási alapon szerveződik, bár Ökumenikus Tanácsa révén jó kapcsolatot ápol a különböző felekezetekkel. A tagfelvétel során nem alkalmaz faji, vallási, nemi, vagy bármilyen egyéb megkülönböztetést, követelményrendszere ma is azonos az évszázadok során kialakult nézetrendszerrel. Fő küldetése változatlanul humanitárius jellegű: a betegek, elesettek, szegények ápolása és támogatása. Megőrizve ispotályos jellegét számos új területen indított olyan új programokat, amelyek illeszkednek a mai kor követelményeihez.
Tevékenységüket ma négy kontinensen, különböző szinteken változó földrajzi, kulturális és gazdasági környezetben fejtik ki.
