Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala, az UNODC 2015. évi kampányának jelszava: “Fejlesszük kábítószer nélkül az életünket, közösségünket és a személyiségünket.”

Az ENSZ Közgyűlés 1987. évi határozata alapján 1988 óta tartják június 26-án a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napját, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, a drogkereskedelem elleni harc fontosságára. Ma már köztudott, hogy a drog komoly társadalmi és nagyon súlyos egészségügyi problémák okozója. Magyarországon 1997 óta rendezvények sokaságával ünneplik a világnapot.

Az UNODC számos akciótervet dolgozott ki és kampányt indított a világszerte óriási probléma enyhítésére, és évente értékeli az illegális kábítószerkereskedelem és fogyasztás helyzetét. Annak ellenére, hogy a jelentős nemzetközi szintű erőfeszítések eddig nem jártak sikerrel – az ENSZ felmérése szerint világszerte nőtt a droggal kapcsolatba került emberek száma – a drogellenes küzdelem nem szünetel, az akciók és a felvilágosítási munka tovább folytatódik, amelyben szükség van minden hivatalos intézmény és civil szervezet, mozgalom, továbbá a szociális érzékenységű civil polgárok minél szorosabb és elszánt együttműködésére. Az UNODC az egészség és a társadalmi közösségek védelmére fókuszál akcióprogramjai során.

A drogprobléma szorosan összefügg a szervezett bűnözéssel és világviszonylatban is óriási károkat okoz. A világ országainak eddig nem sikerült olyan bűnüldözési intézkedéseket foganatosítaniuk, amelyek érzékelhető hatást gyakorolnának a kábítószer-kereskedelemre.

A hivatalos adatok alapján a világon több, mint 200 millió ember fogyaszt illegális kábítószereket, ami évente körülbelül 200 ezer ember haláláért felelős. Európában évente mintegy 8000 kábítószer-fogyasztással összefüggésbe hozható haláleset történik. A probléma a fiatalabb korosztályokban a legsúlyosabb, de egyre aggasztóbb az idősebbek között is. 2020-ra Európában akár megkettőződhet az érintettek száma az 55 éven felüliek körében.

Sajnálatos tény, hogy Magyarország a kábítószer-kereskedelemben már nemcsak tranzit-, hanem célország is. A rendszerváltás után ugrásszerűen megnőtt a drogfogyasztás. A hazai kábítószer-fogyasztók leginkább kannabisz-származékokat és szintetikus parti-drogokat használnak, amelyek szédületes gyorsasággal jutnak el a fogyasztóig. A bűnüldözés világszerte képtelen követni a parti-drogok rendkívül gyors változásait: mire a vegyi elemzés elkészül, már új – teljesen ismeretlen összetételű, egyre rafináltabb kinézetű, egyszerű és ellenőrizhetetlen körülmények között, gyorsan és nagyon olcsón előállítható – drogfajta tarol a piacon, s ejti kísértésbe a gyanútlan fiatalokat, gyakran a beetetés módszerével. Egyre elterjedtebb, óriási veszélyekkel és beláthatatlan következményekkel jár az a módszer, hogy szabad felhasználású gyógyszerekből – amelyek nem szerepelnek a tiltólistákon – állítanak elő bódító hatású élvezeti cikket.

A fiatalok egyre korábban próbálják ki a drogokat, a legveszélyeztetettebb csoport a középiskolás korosztály: a budapesti középiskolások közül minden harmadik, a nagyobb városokban pedig minden ötödik fiatal fogyasztott már drogot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a drog már első kipróbálása is veszélyes, hiszen hozzájárul a függőség kialakulásához. A jelenlegi magyar drogszabályozás a kábítószerek minden formájának használatát és terjesztését tiltja és szankcionálja.

A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége (KMFAP) nemzetközi tevékenységében támogatja a drogellenes küzdelmet.

2015. június 26.