Adventi gondolatok Monsignor Ladislaus Joannes, pápai káplántól – 2019
 

Kedves Dámák és Lovagok!

A Karácsonyra, a szeretet ünnepére készülünk és nekünk senkit sem szabad kizárni az ünneplésünkből; hiszen a Karácsony mindenkié. Ez az ünnep mindazoké, akik hisznek a szeretet legyőzhetetlenségében és megvalósíthatóságában. Van bennünk egy szeretet utáni természetes vágy, ám ezt nem olyan könnyű naponta megvalósítani.

Ott, Betlehemben sem volt könnyű szeretni, hiszen Máriának és Józsefnek is Isten szeretetparancsa szerint vállalni kellett a gyermeket. Vállalniuk kellett az anyaságot és apaságot is, pedig a jegyességük ideje alatt nagyon sok nehézséggel és problémával küzdöttek.
Ők ketten a Betlehemben megszületett Jézus mellett állva, lélekhez szóló csendes tanítást adhatnak ma is minden embernek, minden családnak. Máriának, az anyának csendes szeretete minden édesanyának erőt adhat ahhoz, hogy az életet szelíden szolgálja. Józsefnek, az „igaz férfinak” a gondoskodó szeretete és megértő találékonysága minden családapa számára ma is valódi vonzó példa lehet.

Hívő és nem hívő ma is meg van győződve arról, hogy csak az a család tud boldog lenni, amely elköteleződik a gyermek mellett. Minden családanya és családapa számára erő és öröm forrásává válik a gyermek, ha mindketten tudatosítják, hogy a gyermekükben maga a betlehemi Jézus mosolyog rájuk.

Az Isten Fia titokzatos megtestesülésében és nem éppen idillikus, istállóban történt születésében minden embernek érzékelnie kell azt a szent titkot, hogy < az Életnek meg kell születnie akkor is, amikor az embertelenség nem akarja befogadni >.

Ha ilyen megvilágításban indulunk neki az ünneplésnek, akkor ráébredünk arra, hogy Jézus Krisztus ezekben a napokban nem arra hív, hogy katolikusok és keresztények legyünk, hanem arra, hogy keressük és fogadjuk be életünkbe a köztünk lakó isteni gyermeket, aki gyógyító módon beavatkozik a világmindenség folyásába, áldásosan beleszól a családjaink és az egész emberiség történetébe és helyreállítja a világ rendjét.

Advent napjaiban tehát csak arra kell összpontosítanunk, hogy keressük Istent, akit nem spekuláció útján, rejtett lelki beavatás, titokzatos megvilágosodás vagy különleges aszkézis útján érhetünk el, hanem az ő emberi közelségében.
És, hogy istenkeresésünk sikeres legyen, hogy ne csak csináljuk az adventet; már most az előkészületi időben azon kell lennünk, hogy az isteni karácsonyi ajándékozás végbe menjen advent napjaiban is. El kell kezdeni újra Jézus Krisztust követve egyre többet adni a szeretetünkből és csendes imáinkban erőt kell gyűjteni ahhoz, hogy merjük megmutatni belénk szakadt szeretetünket akkor is, ha azt visszautasítják, vagy félreértelmezik.

Minden karácsonyi istentiszteletben felhangzik majd a „Dicsősség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek”. A német nyelvterületen a püspökök ezt újrafogalmazták és az ünnepi köszöntésükben azt énekelik, hogy békesség legyen azoknak, akik Isten kegyelmében élnek. Az olasz püspöki konferencia fordítása szerint pedig békesség legyen az embereknek, akik Isten szeretetében élnek.

Fogalmazzuk át tehát mi is újra a saját karácsonyi üzenetünket és kívánjuk egymásnak azt, hogy keressük az igaz Istent, hogy Isten kegyelmében éljünk és Isten szeretetében maradjunk.




Áldott Adventet és Boldog Karácsonyt kívánva maradok testvéri és baráti szeretettel,



Monsignor Ladislaus Szakál
pápai káplán
a Máltai Lovagrend (KMFAP) Magisztrátusi káplánja


2019. december