A búcsú mindig szomorú, szívet tépő és fájdalmas. Különösen akkor, amikor a viszontlátás többé már nem lehetséges! Elköszönni, búcsúzni attól akit szerettünk, aki velünk volt a dolgos hétköznapokban, ünnepnapjainkon. Velünk örült a sikereknek, bánkódott kudarcainkon, segített szebbé, jobbá, eredményesebbé tenni mindent környezetében. FÖNN úgy "döntöttek", itt az idő?

Nincs mit tenni, búcsúznunk kell!

Búcsúzunk Lovag Somogyi Gézától, az Ordo Hungariae Lovagrend lovagjától a Magyar Harciművészetek Szövetség alapítójától, haláláig Tiszteletbeli Elnökétől!

Egy megbízható, kitűnő sportembertől, segítőkész lovagtárstól kell elköszönni. Szívünkben a keserűség és gyász zord indulatai dúlnak, küszködve a könnyekkel mondjuk ki azokat a szavakat, melyek feltörnek belőlünk.

Kedves Géza ! Szeretett barátunk, lovagtársunk!

Nem búcsúzunk igazán, csak elköszönünk, mint ahogy illik emberek, társak, barátok között, amikor hosszú útra megyünk. A köszönésben benne van nemcsak az elköszönés, hanem az is, köszönjük neked mindazt a szépet és jót, melyet munkáddal példa adásoddal küzdeni tudásoddal adtál. A világban akárhol megjelentél a karate szövetség "színeiben", jelenléteddel a magyarságot is képviselted, s megtanítottál idegeneket arra, van "bennünk" is mit tisztelni.
Igen sok elismerésben, kitüntetésben volt részed, melyekért rengeteget küzdöttél, dolgoztál. Lovagrenddel ismeretséged korábban kötődött, hiszen Sir Professzor Popper György a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége Magyar Nagyperjele társad volt a Karate Szövetségben, barátságotok régi, őszinte és megingathatatlan volt.
Az Ordo Hungariae Lovagrend örömmel emelt soraiba, szeretettel ölelt magához, s Te ezt alázattal fogadtad. Tudtad, tartozik neked az élet ezzel az elismeréssel és Te tartozol ezen elismerésnek, a Rendnek "szolgálattal", melyet szerénységgel, de odaadóan teljesítettél. Mindig számíthattunk Rád, vigyáztál lovagtársaid és a Rend jó hírére.
Szívünk elszorul, a gyász és keserűség szavai nehezen törnek elő, amikor a megváltoztathatatlant tudomásul véve köszönünk el Tőled az Ordo Hungariae Lovagrend, lovagtársaid nevében! Megérkezve az Örök Hazába, ott is segíts lovagtársaidat, légy szószólónk, mi is hittel ígérjük lelkünkben örökké velünk maradsz!
Lovagtestvéreid nevében:

Sir Dr Király Csaba
a Rend Nagymestere