Az avatás aktusát mindig megelőzi a jelöltekkel való találkozás, ismerkedés. Erre a mi esetünkben péntek este került sor a várbeli Fortuna étteremben, a Lovagi Klub szokásos helyszínén. Egy nagyon régi hagyományt gyakorolunk ilyenkor, ami szoros kapcsolatban van a lovaggá válással. Régen az volt az elvárás a leendő lovaggal szemben, hogy kívül, belül teljesen megtisztulva várja a másnapi avatást. Fizikai és lelki megtisztulásról van szó. Ilyenkor a jelölt magába mélyedt, elgondolkozott az életén, a jövőjén. Tudta, hogy másnaptól megváltozik sok minden: a személyében, a céljaiban, a magatartásában, a stílusában. Nos erre kellett jól felkészülni. S miközben meditált, megtisztította a fegyvereit is.
Manapság ezt idézzük fel, erre emlékezünk, amikor részt veszünk a lovagavatás előtti nap estéjén, a péntek esti virrasztáson. Ekkor szembesülünk azzal, hogy milyen körbe kerülünk, kikkel tartozunk össze, milyen kötelességek vonatkoznak ránk, milyen erkölcsi elvárásoknak kell megfelelnünk. Tehát ezekre a kérdésekre ad választ első megközelítésben, a péntek este. De az igazi kihívás majd lovagként ér bennünket, azzal, hogy felelősök vagyunk minden megnyilvánulásunkért. Mert a lovagi cím kötelez!! S a humánus értékrend ezentúl nem választás kérdése, hanem kötelező. Hiszen azonosulni kell a lovagrend eszméivel, értékrendjével és céljaival. Tehát mindezekről szól a péntek esti „lovagi virrasztás”. De a meditációt finom vacsora és jóízű beszélgetés is követi.
A kissé zordabbra forduló időjárás, szemerkélő eső miatt 2009. november 7-én, szombat délelőtt a gödöllői Grassalkovich kastély bejáratához a lovas díszegység ezúttal nem vonult ki. Az elmaradt attrakció miatt azonban este, a Marriott Hotel báltermében zajló Lovagi Bálon Lovagrendünk jószolgálati nagykövete, Sir Mága Zoltán a virtuóz hegedűművész bőségesen kárpótolta a vendégeket. Az őszi lovagavatást a hagyományokhoz híven szombaton rendezte a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége, amelyre, ugyancsak a hagyományoknak megfelelően, a világ minden részéből érkeztek lovagok, avatandók s családtagjaik. S ha mindehhez hozzávesszük a „Sissi kastély” turista látogatóit, elmondhatjuk, ismét közérdeklődés kísérte ezt a különleges lovagi ceremóniát és kísérő rendezvényét.
Mivel ez az avatás sokadik volt a ceremóniák sorában, olajozottan, jól szervezetten, gördülékenyen zajlott minden, a szervező lovagok tették a dolgukat Lady Popper Anna avatott irányításával. Ki zászlót cipelt, ki termet dekorált, ki vendégeket, családtagokat fogadott a kastély bejárata előtt s kalauzolt a helyszínen, ki csak az esemény rangját emelte díszruházatában. Mert tagadhatatlanul elegánsan mutattak a máltaiak skarlátvörös köpenyükben, amelynek szív felőli oldalán egy fehér kereszt díszelgett. S a sok piros köpenyt itt-ott megtörte a Magyar Rend, az Ordo Hungariae fehér, zöldgalléros, valamint a ciprusiak kék, pirosgalléros köpenye. S akkor még nem beszéltünk a társrendek díszvendégként érkezett képviselőinek történelmi viseleteiről. Egyszóval pompás látványban volt részük az ez idő tájt a Sissi kastélyba látogató vendégeknek, akik persze a díszterembe már nem fértek be, hiszen itt amúgy is teltház volt.
Nos, a ceremónia a hagyományoknak megfelelően zajlott, a vendégek már a teremben ülve nézhették a résztvevők bevonulását, kiknek sorát az aznap avatandó posztulánsok, fekete kosztümös, szmokingos sora nyitotta, akiket Sir Sulányi Péter lovagnagytiszt vezetett. Kilenc jelölt foglalt helyet az első sorban, akik öt országból érkeztek. Őket a lovagrend különböző nemzetiségű dámái és lovagjai követték. Majd a rendi állam kormányának tagjait, minisztereket és államtitkárokat jelentettek be, akik már a közönséggel szemben, a Nagymester trónusának két oldalán foglaltak helyet, a nagyperjelek, perjelek, a társrendek nagymesterei és az Ökumenikus Tanács tagjai mellett.
Az egész terem állva fogadta a rendi állam legmagasabb rangú vezetőit, H.G. Popper György miniszterelnököt, Őeminenciája Cosmelli herceget, a rend Nagymesterét, majd az avatási kardokat és a zászlókat. A magyar és a szövetségi himnusz elhangzása után először megemlékeztünk az elmúlt avatás óta elhunyt lovagtársainkról, majd a Nagymester üdvözölte a megjelenteket és megkezdődött az avatási ceremónia, amely ugyancsak a hagyományoknak megfelelően zajlott. Először az Ökumenikus Tanács tagjai megáldották az avatási rekvizítumokat, majd a jelölteket szólították, akik miután aláírták az eskülapjaikat, megcsókolták a Lovagrend zászlaját, letérdeltek a Nagymester előtti imazsámolyra. Ezalatt a jelenlévők megismerhették az illető személy ről a legfontosabb tudnivalókat. A jelöltek mellett álltak keresztszülők, akik a lovagi tagságra javasolták a személyt. S ekkor a Nagymester három kard érintéssel máltai lovaggá / dámává avatta a jelölteket. Következett a nyakkereszt felköltése, majd palásttal borították az újdonsült lovag vállát, aki felállva először a Nagymester, majd a rendi elöljárók üdvözlését fogadta.
A mostani ceremónián a következők új lovagok váltak Lovagrendünk tagjaivá:
- Borbáth Attila (Albánia-Románia),
- Cristina Maria Dantas (Portugália),
- Dr. Wilhelm Heinrich Holstein (Németország),
- Klinka Krisztina Katalin (Magyarország),
- Koprivanacz István (Magyarország),
- Pataky Attila (Magyarország),
- Szapáry Károly (Magyarország).
Két ciprusi lovagot is avattak:
- Brent N. Cann (USA),
- Simon Károly (Magyarország).
Ezután nagykereszt lovaggá léptették elő Sir Dr. Pánczél Zoltánt, aki egyben a Rendi állam kormányának gazdasági minisztere, és tiszteletbeli temesvári konzul.
Az avatás után következett az ugyancsak hagyományos közös fotózkodás, majd mindenki sietett szállására, lakására, hogy készülhessen az esti lovag és testőrbálra, amelyre kedvelt helyszínünkön, a Marriott Hotel csodás panorámájú báltermében került sor. Mindenki nagyon elegáns öltözetben érkezett. Kiváló vacsora, diplomaosztás, szivarsarok, címlapfotózás, koktélbár, Dáma Csonka Zsuzsa éneke, s a bevezetőben már említett Sir Mága Zoltán virtuóz produkciója szórakoztatta a bálozókat. Sok jó zene és tánc, végül tombola következett. S a jó hangulatot jelzi, hogy most is hajnali négyig tartott a mulatság, amelynek végén a résztvevők ismét megfogadták: „Jövőre veletek ugyanitt!”
