HÚSVÉT 2012. NAGYMEGYER (Velky Meder – Szlovákia)

Tisztelt Dámák és Lovagok, kedves Barátaim!

Húsvét vasárnap reggelén Péter és János az asszonyok biztatására elindultak Jézus sírjához és az üres sírban megtalálták az otthagyott lepleket meg a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Az igemagyarázók szerint ez volt a húsvéti hitük első lépése, amelyet még számtalan újabb követett. Az apostolok az értelmük szerint jártak el, amikor józanul gondolkodó férfiak módjára bölcsen feltételezték, hogy Jézus holttestét nem lophatta el senki, mert akkor a holttestet a lepellel, a kendővel és a gyolcsokkal együtt vitték volna el.

A Feltámadás nemcsak az apostolok szívét érintette meg, nemcsak a hitből fakadó cselekvésüket határozta meg, hanem értelmi képességeikben is kvalitatív fejlődést idézett elő. Gilbert Chesterton a híres angol publicista, keresztény bölcselő már 100 évvel ezelőtt leírta: “Nem az a legnagyobb szerencsétlensége az emberiségnek, hogy nem hisz Istenben, hanem az, hogy a józan ítélőképesség hiányában nevetségesen hiszékeny. A valódi rossz nem abban rejlik, hogy a jelen emberi tömegek megszűntek hinni Istenben, hanem hogy képesek mindent elhinni”. Állítólag tőle származik az a mondás is, hogy „a józan gondolkodás nem lehet ellentéte a hitnek, és mi sose félünk az igazság keresésében gondolkodni; még akkor sem, ha a józan gondolkodás sok erőfeszítéssel jár ...”

A húsvéti történések nagy alakjai közé tartozik Tamás apostol is. Neki is fejlődnie és növekednie kellett a hitben. Nemcsak azt kellett elhinnie, hogy Mestere feltámadott, hanem, hogy találkozni lehet Vele. Szent Péter első prédikálásának is az volt a fő mondanivalója, hogy Isten Jézus Krisztust feltámasztotta, aki ezt követően 40 napon át megmutatkozott a kiválasztott tanúknak, akik a feltámadása után ettek, ittak és kommunikáltak vele.

Mi, hívő emberek Krisztus feltámadása óta, minden vallási ünneplésünk középpontjában az Istennel való találkozást tartjuk a legfontosabbnak. Tat´jana M. Goričeva, aki hamar kiábrándult a marxizmusból, elpanaszolta, hogy a keresztény filozófia nem tette őt jobbá és erkölcsösebbé. Bölcsen megjegyezte, hogy napközben szinte falta a vallásos gondolkodók műveit, rajongott a keresztény filozófusokért, meg is ismertette azok műveit a hallgatóival, de éjszakákon át még sokáig a legerkölcstelenebb kicsapongásokba merült.

Kedves ünneplő barátaim, élettapasztalataink lépésről lépésre rávezetnek arra, hogy a keresztény bölcselet és a teológia nem elegendőek számunkra. Igaz, hogy vonzanak, de átölelni nem tudnak. Igaz, hogy világosságot nyújtanak, de üdvözíteni nem tudnak. Igaz, hogy bűneinket felfedik, de feloldozni nem tudnak. Mi hívő emberek a hitéletünket nemcsak egy szép eszmére építjük, hanem Jézus Krisztus személyére, akiben velünk van az Úr, aki magához emel, aki szeret, feloldoz és üdvözít minket; mert Ő nem a holtaknak, hanem az élőknek az Istene.

Kívánom mindnyájunknak, hogy életünk gazdag legyen az Istennel való találkozásokban és így megtapasztalhassuk a hitben való növekedést: értelmünk és szívünk fejlődését és kiteljesedését. Adja Isten, hogy nyitottakká váljunk az Igazság sugallataira és még tevékenyebbek legyünk a felebaráti szeretetben.

2012. március 29.