A Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek (Máltai Lovagrend) több ágát ismerik el világi bíróságok és az azt tiszteletben tartó egyházak. A lovagrenden belüli szakadás akkor történt, amikor 1798-ban Napóleon elfoglalta Málta szigetét, ahol már 271 éve működött a független lovagi állam. Ekkor a lovagok döntő többsége I. Pál orosz cárhoz menekült és valamennyi perjelség képviselője őt választotta nagymesterré. A Napóleon előtt kapitulált korábbi nagymester, a német származású Ferdinand von Hompesch lemondott tisztségéről és elküldte a független Málta koronázási jelvényeit, majd a rend ereklyéit az új nagymesternek, az orosz cárnak. I. Pál, majd az őt követő I. Sándor idején megerősödött a rend ökumenikus jellege, a protestánsoknak, majd különösen az orthodox perjelségeknek köszönhetően. (Ezt a vonalat képviseli a mi rendünk, amely azóta is ragaszkodik az eredeti, független státuszhoz.)

Málta közben angol fennhatóság alá került, majd az európai hatalmak 1802-ben, az Amiens-i Szerződésben megerősítették a Jeruzsálemi Szent János Máltai Lovagrend szuverén államának létét, és rendelkeztek a területiség visszaállításáról, erre azonban nem került sor. Egy évvel később, 1803-ban VII. Pius pápa megváltoztatva a rend alapszabályát, létrehozta a "pápai rendet", amelyet szerzetes és katonai rendként definiált, s tagjai kizárólag római katolikus vallásúak lehettek. Ez a változtatás gyökeresen ellentmondott II. Pascal pápa 1113-ban kiadott és a mai napig érvényes pápai bullájának, amely garantálta a lovagrend minden egyházi és világi hatalomtól való függetlenségét és biztosította a rend szuverenitását, azaz vezetőit bármilyen egyházi vagy világi hatóság beavatkozása nélkül, a mai napig szabadon választhatja meg!

Magyarországon mind a két, szóbanforgó máltai lovagrend képviselteti magát. A magunk részéről tiszteletben tartjuk a máltai lovagrend katolikus vallási alapon szerveződő ágát, ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az emberiség súlyos gondjain segíteni szándékozók közül senkit sem szzabad kirekeszteni. Sajnálatos módon nemcsak hazánkban, hanem más országokban is fel-fel tűnnek újkeletű "máltai lovagrendek", s az ellenük folytatott eljárásokkal egyetértünk. A fent említett két történelmi lovagrend között időnként előfordulnak nézeteltérések, amelyek többnyire a médián keresztül ellenünk szóló támadásként nyilvánulnak meg, s megpróbálják hitelességünket, legitimitásunkat megkérdőjelezni és a kizárólagosság igényével lépnek fel.

1954-ben az Autonóm Perjelségek Uniójának Nagytanácsa nagymesterré választotta H.R.&I.H. Nicholas de Ligny-Luxemburg de Lascaris Ventimille herceget, aki lovagrendünk legitimitása érdekében bírósághoz fordult. Birtokunkban van az 1955. június 25-én hozott ítélet (Sentenza n. 35/55 - N 81/55), amelyben az Olasz Köztársaság független római bírósága egyértelműen kinyilvánítja, hogy az 1953. január 24-i pápai bulla (Acta Apostalicae Sedis n. 15.), amely a többi között kinyilatkoztatja, hogy a másik rend a Szentszéknek van alárendelve és a pápai bulla kizárólag az általa alapított rendet érinti, és nem vonatkozik az ősi rendre, amelyet rendünk képvisel! Legitimitásunkat tehát nem lehet kétségbe vonni!

A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségeinek Szövetsége életében és működésében az egyik legfontosabb tevékenységi terület a jótékony célú támogatások nyújtása, a rászorulók segítése és más szociális, humanitárius feladatok ellátása.

Rendünk ehhez a tevékenységhez - nem úgy, mint más, hasonló szervezetek és rendek - semmiféle anyagi juttatást nem kap a magyar állam költségvetéséből, az adófizetők pénzéből. Minden karitatív akciónkhoz lovagjaink önzetlen, nagylelkű hozzájárulása biztosítja az anyagi hátteret. Hosszasan sorolhatnánk a konkrét példákat: saját erőből működtetjük az igen jó technikai felszereltségű és magas színvonalú katasztrófaelhárító szolgálatunkat, amely nagyon sok embernek nyújtott már segítséget árvizek, belvizek vagy rendkívüli időjárás esetén; rendszeresen jelentős anyagi és természetbeni juttatásokkal segítjük a hazai és határon túli rászoruló árva, beteg gyermekeket és gyermek intézményeket. Nemzetköziségünk példája, hogy egy sierra leonei lovagtársunk magyar árvagyerekek anyagi támogatását vállalta. Sok értékes és nélkülözhetetlen technikai és informatikai berendezést, élelmiszert bocsátottunk szociális intézmények rendelkezésére, a hajléktalanok szervezetének pedig jelentős számú bútorzatot ajándékoztunk. Lovagrendünk külföldön működő elsősegélynyújtó és katasztrófaelhárító szolgálatai életmentéssel, egészségügyi felvilágosító munkával segítik a helyiek gondjainak enyhítését több afrikai országban. Nagy értékű orvosi berendezéseket ajándékoztunk és szállítottunk ki Albániába és Angolába. (Bővebben: www.maltalovagjai.hu)

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy lovagrendünknek szerte a világon nagyon sok országban vannak aktív tagjai. Szervezetünk élén jelenleg egy portugál nemzetiségű gróf áll, aki diplomata, világhírű szaktekintély és régensként vezeti rendünket. Miután tartjuk magunkat a független lovagi állam folytonossági elvéhez, ezért államunk vezetését a 20 tagú kormány végzi, amelyben több magyar lovag is feladatot kapott.

Diplomatáink egy terület nélküli állam külügyi tevékenységét végzik, (jelenkori történelmünkben is volt más, diplomáciailag elismert, de terület nélküli állam; van arra is példa, hogy egy állam területtel rendelkezik, de állami önállóságát mégsem minden állam ismeri el). Olyan országok ismerték el rendünket, amelyekkel a Magyar Köztársaságnak és az ENSZ-nek is meglévő diplomáciai kapcsolatai vannak. Ennek megfelelően természetesen államunk útlevél kibocsátására is jogosult. Büszkék vagyunk rá, hogy útlevelünk egyaránt megfelel mind a schengeni, mind az amerikai biztonsági előírásoknak. Természetesen igyekszünk magunkat, mint ősi rendet megkülönböztetni másoktól, ezért alapvetően megváltoztattuk köpenyünk színét és a fekete helyett azt a piros színt használjuk, amely az ősi címerben is szerepel. A szövetség zászlaja és címere is tudatosan tér el jelentősen a társrendek zászlajától, azonban a Nagy Magisztrátus által használt címer alig különbözik a régitől.

Lovagjainkat vallási hovatartozásuktól és politikai nézeteiktől, pártállásuktól függetlenül vesszük tagjaink sorába, a legfőbb kritérium egy-egy lovag felvételekor a jelölt humanista értékrendje. Nincs ugyan nyilvántartásunk róla, de a lovagoktól kapott információk alapján tudjuk, hogy jól megférnek egymással a katolikusok és minden más vallás hívei, mint ahogy együtt támogatják a rászorulókat a jobboldali vagy a baloldali pártokra szavazók is.

Csakis így képes egy lovagrend megfelelni a mai kor követelményeinek és választ adni a gyors ütemben változó, globalizálódó világ kihívásaira.


2007. augusztus 28.