A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége (KMFAP) vezetése nevében Boldog Karácsonyt kívánunk Rendünk magisztrátusi káplánja Mons. Ladislaus karácsonyi üdvözletével minden kedves Dáma- és Lovagtársunknak.
Nagyon tisztelt Dámák és Lovagok! Gyorsan repülnek advent napjai és mi is reménykedve várjuk Jézus Krisztus szeretetét, fényét és erejét, mert ő az egyetlen „szabadító”, aki nem nyomorúságot okoz, hanem véget vet nyomorúságunknak; nem tönkretesz mindent, hanem új kezdetet biztosít azoknak, akik őt várják. A mi adventi éberségünk sosem jelent passzív várakozást, hanem inkább buzgólkodást a kötelesség-teljesítésben és a jótettekben.
Adventi elcsendesedéseinkben rádöbbenünk arra, hogy Isten új kezdést, új lelkesedést, új örömbeli felelősségvállalást akar ébreszteni mindnyájunkban.
Bennünk (Dámákban és Lovagokban) bizonyára megvan a helyes adventi lelkület és nemcsak a betlehemi gyermeket, a világ Szabadítóját várjuk, akiben Emmanuel: Velünk az Isten, hanem a céltudatos várakozás csendjében alkalmasabbakká válunk mások, a rászoruló embertársaink, a nyögő-sóvárgó világ „várására” hiteles, szeretetbeli, és reményt nyújtó választ adni.
Bárcsak a karácsonyi időben is naponta megfogalmazódna bennünk a felismerés és az imádság: „Emberré lettél Istenem, hogy én is újra emberré legyek. Segíts nekem, hogy karácsonyi emberré váljak és felelős legyek embertársaimért és e világért”!
Ahhoz, hogy a karácsony napjai valóban boldogan és békességben teljenek, a betlehemi éjszaka szent egyszerűségét szemlélve rá kell döbbennünk arra, hogy nem a külső körülmények, az anyagi adottságok jelentik az igazi maradandó értékeket; mert a lényeg a mi egymásra figyelő, egymást szerető szíveink mélyén lesz elrejtve.
Kívánjuk egymásnak Isten végtelen szeretetét, hogy isteni szeretete újra betöltse életünket, hogy új erőre kapjunk, reménytelivé váljanak mindennapjaink, és képesek legyünk mindarra, amire korábban nem; megbocsátani önmagunknak és az ellenünk vétkezőknek, elviselni a világot magunk körül, szeretni igazán a szeretteinket és szeretetreméltókat, sőt azokat is akiket eddig nem tudtunk szeretni.
Adja Isten, hogy be tudjuk fogadni az isteni szeretet csodáját, és megtanuljunk élni e csoda erejével, és amint hosszabbodnak majd a nappalok és egyre több lesz a fény és világosság az életünkben, úgy legyen egyre több szeretet és boldogság is bennünk.
2013. december 11.
