Kedves Dáma- és Lovagtársak!

A gyermekek jogának világnapját ünneplik november 20-án világszerte, ez azonban nem jelenti a gyermekek jogainak maradéktalan érvényesülését a világ különböző országaiban. S a világnap nem helyettesíti a gyermekek jogaira való folyamatos figyelést és szükség szerinti beavatkozást sem, ha visszaélést észlelünk.

Rendkívül lehangoló a kép és drámaiak a gyermekek helyzetéről készült statisztikai adatok, különösen a fejletlen és a fejlődő társadalmakban, de még a fejlett társadalmakban is előfordul, hogy gyakran nem tisztelik az emberek jogait, és még kevésbé a gyermekek jogait, ahol a gyermekek éheznek, sőt éhen halnak és minden tekintetben nélkülöznek. Ahol különböző módon elkövetett erőszakos tettek áldozatai lesznek és megfosztják őket az otthon melegétől, a szeretettől, az orvosi ellátástól, a tanulástól, a fejlődéstől, a játéktól, tehát az igazi boldog és gondtalan gyermekkortól és a kiszámítható jövőtől is. Mindez a frusztráltság felnőtt korukra számtalan maradandó lelki sérüléshez vezet és növeli a boldogtalan emberek népes táborát világszerte.

Az ENSZ közgyűlése 1954-ben ajánlotta először ezt a napot a gyermekek jogának világnapjaként. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”, amelyet Magyarország 1990. március 19-én írt alá.

Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogának világnapját. Az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt 1997-ben fogadta el, a jogszabályba mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít. E jogszabály határozza meg a gyermekek jogait, és szabályozza a szülők, a nevelők, az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a civil szervezetek feladatait a gyermekvédelem, valamint a gyermekek jogainak érvényesítése területén, az európai uniós elvárásoknak megfelelően.

Történelmi áttekintés:

Közismert tény, hogy szinte minden emberi társadalomban, függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől a gyerekeket a kezdetektől fogva egészen az újkorig a szülők, elsősorban az apa saját tulajdonának tekintették. Így ő döntött a gyermekek életéről, oktatásáról és jövőjéről. A gyermekek pedig engedelmességgel tartoztak neki. Az ipari forradalom után, az iparosodás idején, az iskolakötelezettség bevezetését követően kezdett különbséget tenni a polgári társadalom a gyermekek és a felnőttek világa között, ami megváltoztatta a gyermekek kötelességeivel és engedelmességével kapcsolatos korábbi nézeteket. Az amerikai függetlenségi háború (1776) és a francia forradalom (1789) óta az emberi jogokat övező kiemelt figyelem oda vezetett, hogy alaposabban kezdtek foglalkozni a gyermekek helyzetével. 1833-ban Nagy-Britanniában a gyáripari törvényben megtiltották a 9 évesnél fiatalabb gyerekek alkalmazását a gyárakban, 1842-ben pedig a bányászati törvényben korlátozták a föld alatti munkavégzésüket. 1896-ban Németországban a Polgári Törvénykönyv büntetéssel sújtotta azokat a szülőket, akik bántalmazták gyermeküket, vagy nem gondoskodtak róla megfelelően. A gyermekjogi mozgalom sokat köszönhet a brit Eglantyne Jebbnek, a „Mentsétek meg a Gyermekeket” (Save the Children Fund) elnevezésű szervezet megalapítójának. Az I. világháborút követően, látva a Balkán országaiban és Oroszországban a menekült gyerekek katasztrofális helyzetét, felismerte és széles körben hirdette, hogy a gyermekek érdekében folyamatosan kell cselekedni.

1924. szeptember 24-én fogadta el a Népszövetség (az ENSZ elődje) közgyűlése a Genfi Nyilatkozatot, amely a gyermekek jólétét biztosító alapvető jogokat tartalmazza. A dokumentum nem volt jogilag kötelező erejű, s a Népszövetség 1946-os feloszlásával elvesztette jogi alapját. Közvetlenül a II. világháború után szerették volna, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete – némi módosítással – megerősíti az 1924-es Genfi Nyilatkozatot. Az ENSZ Közgyűlése azonban 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, ami meghiúsította a gyermekek valódi szükségleteinek és érdekeinek megfelelő további dokumentum elfogadását.

Az Egyetemes Nyilatkozat mindazonáltal tartalmaz néhány, a gyermekek javát és védelmét szolgáló rendelkezést.

Többéves előkészítő munka után, 1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. Azóta november 20. a gyermekek jogainak világnapja.

2014. november 20.

Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége (KMFAP) Magyar Nagyperjelség