2014. év jelszava: "Emberi Jogok 365"

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (Universal Declaration of Human Rights) 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ Közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az Emberi Jogok Napjaként ünneplik világszerte.

A Nyilatkozat szövegét Eleanor Roosevelt, a volt amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt feleségének vezetésével egy erre a feladatra alakult, különleges bizottság dolgozta ki.

„Az emberi jogok közvetlen környezetünkben, az otthonunkhoz közel – olyan közeli és olyan jelentéktelen helyeken kezdődnek, amelyek nincsenek rajta egyetlen világtérképen sem. Mégis ezek alkotják az egyes ember világát: a környezet, amelyben lakik; az iskola vagy az egyetem, ahova tanulni jár; a gyár, a farm vagy az iroda, ahol dolgozik. Ilyen helyeken igényel minden férfi, nő és gyermek egyenlő jogokat, egyenlő lehetőségeket, egyenlő bánásmódot – diszkrimináció nélkül. Ha e jogoknak ezeken a helyeken nincs jelentőségük, akkor máshol sem igazán fontosak. Ha az állampolgárok nem tesznek összehangolt lépéseket annak érdekében, hogy ezeknek a jogoknak érvényt szerezzenek a közvetlen környezetükben, akkor teljesen hiábavaló előrehaladást várnunk a nagyvilágban.” – Eleanor Roosevelt

A Nyilatkozat bevezetőből és 30 cikkből áll, kinyilvánítván az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyek mindenhol a világon valamennyi férfit és nőt megilletnek, mindenféle megkülönböztetés nélkül.

Az 1. cikk azt a filozófiát határozza meg, amelyen a Nyilatkozat alapul: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek. A szabadsághoz és az egyenlőséghez való jog az embernek veleszületett joga és nem idegeníthető el. Mivel az ember értelmes és erkölcsös lény, különbözik más földi teremtményektől, ezért bizonyos jogok és szabadságok megilletik, amelyeket más teremtmények nem élveznek.

A 2. cikk megtilt „bármely megkülönböztetést, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintettel”.

A 3. cikk a Nyilatkozat első sarokköve, kinyilvánítja az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot – ez a jog alapvetően fontos valamennyi más jog élvezetéhez.

A 4-21. cikkekben további polgári és politikai jogok vannak megállapítva, beleértve: a rabszolgaság és szolgaságban tartás nélküli életet; kínvallatástól, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetéstől vagy bánásmódtól mentes életet; a jogalanyiság elismerésének jogát mindenhol; a tényleges jogorvoslathoz való jogot; önkényes letartóztatástól, őrizetbe vételtől vagy száműzetéstől mentes életet; jogot a független és pártatlan bíróság általi méltányos és nyilvános tárgyaláshoz; ártatlanság vélelméhez való jogot mindaddig, amíg bűnösség nem bizonyított; magánéletbe, családi ügyekbe, lakóhely megválasztásába vagy levelezésébe történő önkényes beavatkozástól mentes életet; a mozgás és a lakóhely megválasztás szabadságát; menedékhez való jogot; állampolgársághoz való jogot; házasságkötéshez és családalapításhoz való jogot; tulajdonhoz való jogot; a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát; vélemény és a kifejezés szabadságát; békés célú gyülekezési és egyesülési szabadságot; minden személy jogát a hazája közügyeinek igazgatásában való részvételhez és jogot saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.

A 22. cikk a nyilatkozat második sarokköve, a 23-27. cikkeket vezeti be, amelyekben – a „társadalom tagjaként” mindenkit megillető – gazdasági, szociális és kulturális jogok vannak felsorolva. A cikk úgy jellemzi e jogokat, mint amelyek nélkülözhetetlenek az emberi méltóságához és valaki személyiségének szabadon való kifejlődéséhez, és jelzi, hogy ezeket „nemzeti erőfeszítések és nemzetközi együttműködés révén” kell megvalósítani. Ugyanakkor rámutat a megvalósítás korlátaira, amelyek mértéke az egyes országok gazdasági erőforrásaitól függ.

A 22-27. cikkekben elismert gazdasági, szociális és kulturális jogok magukba foglalják a szociális biztonsághoz való jogot; a munkához való jogot; az egyenlő munkáért egyenlő bérhez való jogot; a pihenéshez és a szabad időhöz való jogot; az egészségnek és jólétnek biztosítására alkalmas életszínvonalhoz való jogot; a neveléshez való jogot; és a közösség kulturális életében való részvételhez való jogot.

A 28-30. befejező cikkek elismerik mindenki jogát arra, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek, és hangsúlyozzák a személy kötelességeit és felelősségét a közösségével szemben.

A 29. cikk kijelenti, hogy „jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít”. Hozzáteszi, hogy e jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

A 30. cikk hangsúlyozza, hogy a Nyilatkozat értelmében egyetlen állam, egyetlen csoport, vagy egyetlen egyén sem formálhat jogot arra, hogy a Nyilatkozatban „kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen”.

A Nyilatkozat jelentősége:

Minden nép és minden nemzet közös eszményeként megfogalmazódott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mérőeszköz, amellyel a nemzetközi emberi jogi normák tiszteletben tartását és teljesítését mérik.

A Nyilatkozat a világ legtöbb nyelvére lefordított dokumentuma, több mint 380 nyelvre és nyelvjárásra fordították le.

Az Emberi Jogok Főbiztosa az ENSZ hivatalos szerve, rendkívül fontos feladatot tölt be.

Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára őexc. Zeid Ra'ad Al Hussein jordán herceget jelölte az Emberi Jogok főbiztosi (High Commissioner for Human Rights) posztjára, akit ellenszavazat nélkül választottak meg.

Az új Főbiztos megbízatása 2014. szeptember 1-jén lépett hatályba. Személyében ő az első ázsiai emberi jogi főbiztos, és ugyancsak az első, aki a muzulmán és az arab világból származik. A diplomata nagy népszerűségnek örvend az ENSZ-ben, és jelentős tekintélyre tett szert az emberi jogok védelmezőjeként.

A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége (KMFAP) osztja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapelveit, valamint tevékenységét és működését ennek  szellemében végzi.

2014. december 10.

KMFAP Magyar Nagyperjelség