Kedves Dámatársaim,
Mindenek előtt szeretnék minden jót kívánni a Nemzetközi Nőnap alkalmából, jó egészséget, boldogságot és sikereket mindabban a tevékenységben, amit hivatásként vagy kedvtelésből, saját örömükre végeznek. S a gondolatban átnyújtott virágok mellett, szeretnék néhány szóban rávilágítani e nap jelentőségére, a mai kor szemszögéből nézve.
A Nemzetközi Nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. Ezt a napot az ENSZ is a világnapok között tartja számon. Tudni kell, hogy eredetileg a nőnap munkásmozgalmi indittatásból jött létre 98 évvel ezelőtt, mint a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos harcos, demonstratív nap.
Megemlékezve az idei Nemzetközi Nőnapról, sajnálatosan kell megállapítani azt a tényt, hogy évek óta nagy számban követnek el a nők ellen erőszakos tetteket, bűncselekményeket, amelyek jogosan váltják ki a társadalom megdöbbenését és felháborodását. Ezek az atrocitások mély társadalmi probléma részét képezik, ami gyakorlatilag az élet minden területén érezteti hatását, még békés körülmények között is. Hogyan lehetne ezen változtatni? Egyrészt a jog eszközeivel kell eljárni a nők ellen elkövetett visszaélések ügyében. Másrészt szemléletváltozásra van szükség: nem csak egy napon kell a nőket ünnepelni, hanem egész évben tartó aktív felvilágosító munkát kell végezni a női egyenjogúság érdekében.
Nagyon gyakran előfordul, hogy alapvető emberi jogaikban korlátozzák a nőket és durván megsértik őket emberi méltóságukban. Ez teljességgel elfogadhatatlan. Vannak országok, ahol még az oktatáshoz és képzéshez való jogukat sem biztosítják, jóllehet ez hozzájárulhat társadalmi felemelkedésükhöz és a nemek közötti egyenlőtlenség csökkenéséhez. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament az idei nemzetközi nőnap alkalmából tartott ülésén „A nők oktatása és ennek hatása a társadalmi felemelkedésre” témát választotta megtárgyalni.
A nemek közötti egyenlőség kérdése igazi társadalmi kihívás, mert még a fejlett társadalmakban sem általános gyakorlat, hogy a tehetség és alkalmasság, nem pedig nemi hovatartozás alapján dől el, hogy ki a legmegfelelőbb egy adott feladatra illetve pozícióra. Jó lenne az egyenlőtlenség megszünéséről beszélni, de ez a cél egyelőre nagyon távol esik a realitástól, nagyon sok országban.
Jó látni, hogy egyre jobban tudatosul a nőkben: ahhoz, hogy a férfiakkal egyenrangú tagjai legyenek a társadalomban, nekik is tenniük kell, a családban, a munkahelyen, a privát kapcsolatokban az egyenlő jogok elérése érdekében. A nőktől elvárja a társadalom, hogy az élet minden területén tegyenek eleget feladataiknak, kötelességeiknek, de mégsem tekintik őket teljesen egyenrangúnak. Jelentős különbségek vannak a bérek tekintetében, a vezető poziciók betöltése a gazdasági, a politikai és a társadalmi élet területén a nők és a férfiak lehetőségei között. Ez sérti az egyenlő esélyek elvét, igazságtalan és súlyosan diszkriminatív, tehát változtatni kell rajta.
S hogy mennyire a figyelem homlokterében van az oktatás kérdése bizonyítja a világ legfiatalabb Nobel díjasának a története, aki 17 évesen kapta ezt a tekintélyes elismerést. Malala Juszufzai, pakisztáni lány 2009-ben kezdett el álnéven blogot írni a BBC urdu nyelvű szolgálatának. Egyik fő témája a nők jogait súlyosan korlátozó és sértő, a lányok iskolába járását megtiltó tálibok elleni fellépés volt. A fiatal lány kilétére hamar fény derült, Malala pedig egyre nagyobb ismertségre tett szert. A The New York Times dokumentumfilmet készített róla, amire válaszul a tálibok bezáratták a lány iskoláját, majd 2012. október 9-én Pakisztánban fejbe lőtték az akkor 15 éves lányt. A támadásban két diáktársa is megsebesült. Malalát Angliába szállították gyógykezelésre, családjával azóta is Birminghamben él, és nagy elszántsággal tovább küzd a nők jogaiért. 2014-ben megosztva itélték oda a Nobel díjat a pakisztáni fiatal lánynak, az indiai Kailás Szatjárti ember és gyermekjogi aktivistával együtt, aki évtizedek óta nagy elhivatottsággal harcol a gyemekek jogaiért. Az ifjú Nobel díjas 2014-ben az Európai Parlament Saharov-díját is megkapta. A döntés aktualitását hangsúlyozza az a tény, hogy a világ legnagyobb rémületére a radikális iszlám terroristák sorra követik el kegyetlen, halálos akcióikat válogatás nélkül ártatlan emberek - köztük nők és a gyermekek – ellen, számos országban.
Lovagtársaim nevében legnagyobb tisztelettel és üdvözlettel,
