A több, mint húsz éve alakult Magyar Ápolási Egyesület 2011. február 19-én ünnepelte először Kossuth Zsuzsanna (1817-1854) születésének évfordulóját hagyományteremtő szándékkal, mint a Magyar Ápolók Napját. Az Európai Parlament döntése értelmében 2011. az Önkéntesség éve volt. A magyar országgyűlés 2014-ben hivatalosan február 19-ét a Magyar Ápolók Napjának nyilvánította, Kossuth Zsuzsanna, az betegápolás szakma „megteremtőjének” emlékére.

Minden év február 19-én az egészségügyi intézmények, kórházak megünneplik a betegápolókat, akiknek elhivatott és szakszerű munkáját mindenki nagyra értékeli, sőt nélkülözhetetlennek tartja. Ilyenkor kerül sor az elismerések átadására is, ahogy ez idén történt a gyulai Pándy Kálmán megyei kórházban is.

Mészáros Magdolna ápolási igazgató „tiszteletbeli ápoló” címet adományozott Sir Opacsity László Máltai lovag, a FEMERAID International Liason Officer-je részére, megköszönve azt a nagy mennyiséget és értéket képviselő segítséget, amelyet komoly adományok formájában Sir László évek óta nyújt, a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége (KMFAP) humanitárius szervezete, a FEMERAID International nevében, hozzájárulva ezzel a kórház felszereltségének modernizálásához, eszközeinek gyarapításához és működéséhez.

Ezt a kitüntetést kapta Kertai Gábor is, az Őrangyal Alapítvány munkatársa, aki ugyancsak fontos szerepet játszik az adományok kezelésében.

Kedves Sir László! Szeretettel gratulálunk a kitüntetéshez, s örülünk, hogy az adományokból nagyban részesülő gyulai Pándy Kálmán megyei kórház is elismeri elévülhetetlen érdemeidet a humanitárius munkában, a Máltai Lovagrend vezetőihez hasonlóan.

Történelmi áttekintés:

Érdekes megismerni a magyarországi önkéntes betegápolás történetét, amely 1848-ban kezdődött.

Tény, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc katonai egészségügye és az önkéntesek bevonása az ápolásba jóval megelőzte saját korát. Ebben Kossuth Zsuzsannának úttörő szerepe volt. Sajnos és érthetetlen, hogy az ő neve elhalványul a nagy történelmi személyiségek mellett. Pedig ő volt az első, aki bevonta az önkénteseket a betegápolásba. A korabeli kormány és a katonai vezetés is a betegellátással kapcsolatban azt az elvet vallotta, hogy a sebesülteknek is gondos, humánus ápolás jár, még akkor is, ha a csatatéren ők ellenségek voltak.

Kossuth Lajos Országos Főápolói Hivatalt hozott létre és 1849. április 16-án felkérte legkisebb húgát, Zsuzsannát hogy vegye át a tábori kórházak ápolási felügyeletét.

„Téged kedves nővérem ezennel az összes tábori kórházak főápolónőjévé kinevezlek.”

Flór Ferenc, az egészségügyi osztály vezetője együttműködéséről biztosította az országos főápolónőt, mert látta a közös célokért tett törekvéseit. Pontosan meghatározták a szükséges kórházi felszereléseket, biztosították a gyógyszer és kötszer ellátást, általános érvényű rendszabályokat fogalmaztak meg és betanították az önkénteseket.

Kossuth Zsuzsanna már betegen, de továbbra is töretlenül és nagy akaraterővel, a sebesültek iránti őszinte együttérzéssel járta az országot. Minden kórházat felkeresett, s több mint 72 tábori kórház felállításához nyújtott segítséget. Nem volt szakképzett ápoló, hanem mint országos jogkörrel felruházott személy a háborús viszonyok alatt teljes odaadással szolgálta a sebesülteket.

Tárgyi tudása, intelligenciája, kiváló szervező készsége, humánus hozzáállása mindenkinek példát mutatott. Erős intuíciója biztos tudáson és személyes tapasztalatokon alapult. Jó kapcsolatteremtő képessége, az emberek megértése, szakszerű és következetes döntéshozatala bizonyította alkalmasságát az ápolói pályára.

Kossuth Zsuzsanna a végsőkig kitartott a kórházak működése mellett, de a szabadságharc leverése után számára a sötét börtönévek, a súlyos szenvedések következtek. Magánéleti tragédiája is fokozta betegségét. Kiutasítása Magyarországról döbbenetes hír volt számára, hisz szülőföldjét mindennél jobban szerette. Nagyon fiatalon, 37 éves korában, New York-ban halt meg, ma is ott nyugszik.

Kossuth Zsuzsanna példaértékű szellemi örökséget hagyott a ma és a jövő ápolói számára. A betegápolók munkáját nem lehet eléggé megbecsülni, ezért nemzetközi szinten, május 20. lett az Ápolók Nemzetközi Napja. 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított. Rá emlékezve tartják minden évben az Ápolónők Nemzetközi Napját szerte a világon.

2016. március 3.