Gyönyörű hölgyekben nem volt hiány (A hölgykoszorú közepén Sir Rózsa B. György látható) |
Igen kellemes látvány volt a szemnek a csinosan kiöltözött társaság: a hölgyek egymással versengő pazar toalettjeit jól kiegészítették az urak hagyományos fekete szmokingjai, sötét öltönyei, a ragyogó, keményített hófehér ingmellekkel, csokornyakkendőkkel dekorálva. Szikráztak a nemes nyakékek, fülbevalók, köztük a máltai-, a ciprusi- és egyéb rendi lovagi keresztek.
HEH Sir Cosmelli De Veiga régens-nagymester, és Sir dr. prof. Popper György, miniszterelnök |
Miután a társaság nyolc óra tájban elhelyezkedett a székekben, elkezdték felszolgálni a báli menüt. Előételként rózsaszín kacsamellet kínáltak cherrypaprikába töltött kecskesajttal és libamájpástétomot körtechutneyval, valamint diós brióssal. Majd a szarvasból készített leves érkezett zöldségekkel és terrinnel.
Főételként egészben sütött marhabélszínt szervíroztak fokhagymás parajjal, gombával és napon szárított paradicsommal töltve, hozzá rukkolás burgonyát tálaltak rostonsült mogyoróhagymával és cabernet szósszal, végül desszertként mandulatortát adtak.
Sir dr. prof. Popper György, HEH Sir Cosmelli De Veiga, és a felesége, Izabella |
A vacsora alatt diszkrét zene szólt, későbbi a fergeteges táncokhoz pedig kedvelt zenekar, Hollanderék játszottak Netti vezetésével. Kis műsorral is kedveskedtek a szervezők, egy ifjú latintáncos pár produkciójában gyönyörködhettünk, majd fergeteges tánc kezdődött, s tartott is hajnalig.
A mulattságot csupán kétszer szakították meg: éjfél után a tombola, majd az est túlzás legemlékezetesebb pillanata, Sir Mága Zolitán lovagtársunk fellépése miatt. A szeretet hegedűse ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, produkciója nagy tetszést, sőt, ovációt váltott ki a közönségből.
Sir Mága Zoltán ezúttal is megadta a bál alaphangját |
Egy bál színvonala azonban nem elsősorban a vacsora és a műsorok milyenségén, hanem a társaságon múlik. Ezt bizonyítandó még jóval három után is ropták a parketten a jókedvű dámák és lovagok, s az utolsó szám utáni búcsúzkodás közben megintcsak elhangzott az obligát mondat: "jövőre veletek ugyanitt!"