Március 20. – A Boldogság Világnapja (International Day of Happiness)

Az ember életében fontos szerepet játszik a boldogság, tapasztaljuk, hogy ez az állapot, amely egyszer elégedettség, máskor eufória formájában jelentkezik, nem folyamatosan létezik. Az már kevésbé tudatosult, hogy a boldogságért lehet és kell is tenni, amiről túlzás nélkül állítjuk, hogy egész életre szóló feladat, amit komolyan kellene vennünk. Mindenkit más dolog tesz boldoggá és másképpen boldog. Meg kell találnunk a boldogságra okot adó apró örömöket, pillanatokat, eseményeket is, tehát a boldogság nagyrészt tőlünk függ. Szoros kapcsolatban áll a derűs, optimista szemlélettel és hihetetlen mozgósító és inspiráló ereje van. Kimutatták, hogy az egyén és a társadalom fejlődéséhez is nagyban hozzájárul. Az sem véletlen, hogy szinte bármely alkalommal kapcsolatos jókívánságunkban feltétlenül szerepel a boldogság is. Nélküle az ember mentális egészsége, érzelmi egyensúlya nem képzelhető el, sőt a boldogtalanságba bele is lehet halni.

2012-ben az ENSZ Közgyűlése konszenzussal elfogadott 66/281-es határozatával március 20-át a Boldogság Nemzetközi Napjává nyilvánította. „A boldogság, az emocionális jólét keresése alapvető emberi cél, és ha a politika javítja a boldogság feltételeit, az egy egész társadalmat előbbre visz” – mondta John Ashe, az ENSZ Közgyűlésének elnöke. A Közgyűlés felkérte az ENSZ tagországait, hogy méltó módon ünnepeljék meg a boldogság napját, az oktatásban, társadalmi rendezvényeken népszerűsítsék az emberi fejlődésben betöltött fontos szerepét.

A világnap ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország királya, Dzsigme Szingje Vangcsuk 1972-ben, a világon elsőként vezette be és rögzítette alkotmányában a bruttó nemzeti boldogság (Gross National Happiness - GNH) fogalmát, lakosai jólétének mérésére. Úgy vélekedett, hogy ez többet elárul az emberek jólétéről, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.

Az ENSZ is ajánlást fogalmazott meg, hogy a GDP-számítások mellett a világ országai alkalmazzák a GNH mérőszámot is. A GNH nem mérhető konkrét számokkal, de meghatározási szempontjai már igen.

Ennek szellemében készíti el 2012 óta minden évben az Earth Institute / Columbia University – New York, USA az országok boldogsági rangsorát. A boldogságfaktor kiszámításához az elmúlt években minden országban 3000 embert kértek meg a kutatók, hogy 0-tól 10-ig értékeljék az életüket. Az értékelésben hat kategóriába sorolt szempontok szerint határozták meg azt, hogyan érzik magukat az adott ország lakói, s ennek alapján kiszámítható a nemzeti bruttó boldogság index: - az egy főre jutó GDP, a társadalmi és szociális támogatás (kire és milyen mértékben számíthatnak, ha nehézséggel kell szembenézniük), az egészségben eltöltött várható élettartam, a döntéshozatali szabadság (elégedettek-e azzal a szabadsággal, amivel a saját életüket befolyásoló döntések meghozatalában rendelkeznek), az adományozás, a nagyvonalúság (jótékonykodtak-e az elmúlt hónapban), illetve az érzékelt korrupció (mennyire érzik kiterjedtnek a kormányzati szektorban a korrupciót).

Az összehasonlíthatóság érdekében beépítettek egy plusz kategóriát is, egy képzeletbeli, Dystopia nevű országot. Ennek az a sajátossága, hogy minden szempontból a lehető legrosszabb pontokat kapja, például itt a legalacsonyabb az életszínvonal, vagy itt a legnagyobb a korrupció. Ez az elem 2,33 pontot jelent a skálán, ehhez a számhoz, és az egyedi tényezők figyelembevételével kapott arányszámhoz hasonlítják az adott országot.

2016-ban Dánia vezeti a rangsort (7.526 ponttal) mint a Föld legboldogabb országa, utána sorrendben Svájc, Izland, Norvégia, Finnország, Kanada, Hollandia, Új-Zéland, Ausztrália, Svédország, Izrael, Ausztria, USA, Costa Rica, Puerto Rico, Németország, Brazília, Belgium, Írország, Luxemburg, Mexikó, Szingapúr, Egyesült Királyság, Chile, Panama, Argentína, Cseh Köztársaság (27.), Egyesült Arab Emirátusok, Uruguay, és Málta következik.

Néhány ország helye a rangsorban: Szlovákia 45., Japán 53., Oroszország 56., Lengyelország 57., Szlovénia 63., Románia 71., Horvátország 74., Kína 83., Szerbia 86., Portugália 94.

A 156 vizsgált országból Magyarország a 91. helyet foglalja el 5145 ponttal.

Tanulságos megnézni, miért ilyen boldogtalan az átlag magyar ember a magyar megkérdezettek véleménye alapján: legkevesebb pontszámot a döntéshozatali szabadságra adták, ennek alapján 133. helyezettek vagyunk. Az észlelt korrupciót nézve csak eggyel állunk jobban, ezzel a 132. helyet értük el. A legrosszabb az adományozás, nagyvonalúság: a 140. helyre sorolták magukat a válaszadók.

A Nemzetközi Boldogság Nap kezdeményezés célja és üzenete elsősorban az, hogy bizonyítva lássuk: a gazdasági és társadalmi növekedés számai mellett más feltételek is befolyásolják az emberek elégedettségét.

2016. március 18.