A Pészáh (Pesach) az egyik legismertebb és legjellegzetesebb zsidó ünnep, amelynek több neve és jelentése van.

Az ünnep neve az “elkerülni” héber igéből származik, arra utalva, hogy a kivonulás éjjelén (amely a zsidó időszámítás szerint Nissan hó 15. 2448-ban, - i.e. 1313. évben történt) az egyiptomiakat sújtó 10 csapásból az utolsó és legsúlyosabb, az elsőszülöttek halála, - az előző 9 csapáshoz hasonlóan - elkerülte a zsidók otthonait, mivel a bárányáldozat vérével jelet festettek az ajtókeretekre. Évenként megemlékeznek arról, hogy Isten haragja elkerülte a zsidókat. Az elnevezés azt a vallási gondolatot sugallja, hogy az Örökkévaló, a Gondviselő Isten, aki bünteti a gonoszokat, és megjutalmazza a jókat.

A gondviselés eszméje nem csak a zsidó vallás, hanem a kereszténység és az iszlám számára is fontos vallási alapelv.

A kivonulás Egyiptomból, a zsidók rabszolgaságból való szabadulása – az Exodus – a Tórában, Mózes öt könyvében – a zsidó nép számára az első nagy, közös cselekedet, amely a népnek, mint közösségnek a születését jelenti, ezért történelmileg nagyon fontos a zsidó nemzeti identitás szempontjából is. Ötven nappal az egyiptomi kivonulás után - a hosszú vándorlás kezdetekor a zsidó nép – Mózes által - megkapta az isteni törvényt a Tízparancsolatot, a Sinai hegynél és ezen keresztül a zsidók az Örökkévalót (Jahve) ismerték el egyetlen jogos uralkodójuknak.

A Pészáh a kovásztalan kenyér, a pászka ünnepe is, amely arra emlékeztet, hogy a zsidóknak sietve kellett elhagyniuk Egyiptomot Mózes vezetésével, ezért még meg nem kelt kenyeret kellett magukkal vinniük útravalóként. A Pészách ünnepe alatt tilos bármilyen megkelt tésztafajtát vagy kovászos kenyeret fogyasztani. A hagyományőrző zsidók az ünnep előtt kitakarítanak a lakásból minden chámécot, és az ünnep alatt külön edényeket és étkészletet használnak.

A Pészáh talán legismertebb szokása a Széder est megtartása, amely Pészáh első napjának estje. A héber széder szó rendet jelent, és arra utal, hogy az estének pontos “forgatókönyve” van. Pészách minden évben niszán hónap 14-én kezdődik és 7 napig tart. A Széder estén egy különös rend szerint zajló vacsorát tartanak, és közben a Hagada elmesélésével emlékeznek az Egyiptomból, a szolgaság földjéről való szabadulásra. Mindenki elmondja saját gondolatait, magyarázatait a hagyományos szövegekkel kapcsolatban, átélik a történelmet és szavakkal is kifejezik a szabadság élményét. Az este főszereplői általában a gyerekek, akik igyekeznek minél több kérdést feltenni, ahogy az iskolában tanulják, mert az a jó diák, aki jól kérdez.

A Széder estén a családfő vagy házigazda előtt az asztalon ott van az úgynevezett Széder tál. Erre szimbolikus, dolgokat tesznek: sós vizet, amely a rabszolgamunka könnyeit jelképezi, főtt tojást, amivel megkezdődik az étkezés (ab ovo), keserű füvet, amely szintén a rabszolgasorsra utal, és három darab pászkát. Ezek közül a középsőt kettétöri a házigazda, majd a nagyobb felet további darabokra szedi, és elrejti azokat a többiek elől. A pászkának ezt a széttört részét a gyerekek izgatottan keresik, és miután megtalálták, az asztali áldást követően elfogyasztják. Természetesen a pászkadarab fejében a gyerekek ajándékot kérhetnek.

A keresztény húsvét és a zsidó Pészach között szoros történelmi kapcsolat van. A húsvét mitológiájának és fejlődéstörténetének megértése nem is várható el annak gyökere, a Pészáh ismerete nélkül. Jézus utolsó vacsorája valójában Széder est volt, amelyet a tanítványokkal közösen töltöttel el. A keresztény húsvét időpontja évente változik, mivel igazodik a zsidó Pészáh-hoz, amely a zsidó naptár szerint niszán hónap 14-én estétől hét napon át tart.

2017-ben (a zsidó naptár szerint 5777-ben) április 10-17. között ünneplik a zsidók a Pészahot szerte a világon.

A keresztények pedig április 14-15-16-17-én ünneplik a húsvétot.

Pészáh a tavasz ünnepe is, a megújulás, a természet újjászületésének kezdete.

Boldog Pészah ünnepeket és Boldog Húsvéti Ünnepeket!

2017. április 12.