Tisztelt Dámák és Lovagok!Már néhány hete úgy tűnik, hogy leereszkedett az éjszaka. Sűrű sötétség borította be a tereinket, az utakat, a városokat és úrrá lett az életünkön, hasogató csend van és pusztító üresség, amely megbénítja a dolgokat körülöttünk. Ezt érezzük a levegőben, látjuk a gesztusainkban és tekintetünk is ezt sugározza. Itt maradtunk félelemben és elveszettségben. A sötétség felfedi a törékenységünket, feltárja a hamis és felületes bizonyosságot, amelyre tevékenységünket, terveinket, szokásainkat és dolgaink fontossági sorrendjét építettük fel. Rámutat arra, hogy hagytuk elaludni és elárvulni azt, ami éltet bennünket, támogat és erőt ad életünknek.
„Nem félek a rossztól, mert Te velem vagy” /Zs. 23,4/.
Átölelni a keresztet azt jelenti, hogy bátorságunk van átölelni a mai kor minden ellenségességét, egy pillanatra felhagyni a mindenhatóságért és a tulajdonszerzésért folytatott rohanásunkkal, hogy helyet adjunk a kreativitásnak. Ez azt jelenti, hogy bátorságot veszünk ahhoz, hogy új lehetőségeket adjunk a barátságos találkozásoknak, testvériségnek és szolidaritásnak. Az Ő keresztje által lettünk megváltva, hogy elfogadjuk a reményt, amely lehetővé teszi, hogy ezáltal megerősítsük és megtartsuk minden utunkat, amelyek segíthetnek megvédeni magunkat és másokat is. Öleljük át az Urat, hogy átölelhessük a reményt, mert ez a hit ereje, amely megszabadít a félelemtől és a remény eláraszt bennünket.
Mindnyájunknak kívánom, hogy ezeket a szent napokat úgy éljük át, mint a remény emberei.
Áldott húsvéti ünnepeket!
Sir Dr. Martin Klement
KMFAP Magisztrátusi káplán
2020. április 8.
