Az Adventi időszak jó alkalom az emberek számára, hogy szellemileg és érzelmileg megfelelően felkészüljenek a kereszténység legszebb, egyetemes ünnepére, Jézus születésének évfordulójára.

2020 rendkívüli év volt bolygónk lakói számára, akiket a koronavírus-járvány nagyon keményen sújtott. Idén Advent november 29-én kezdődött, Szent András napja utáni első vasárnapon és magában foglalja a karácsonyt megelőző négy vasárnapot és a hétköznapokat. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, azaz „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Advent eredete a 4. századra nyúlik vissza Galliába, amelyet aztán a rómaiak is átvettek. A nagy nap misztériumát azzal tisztelték meg, hogy imádsággal és bűnbánattal készültek rá. Valójában lehetetlen teljes bizonyossággal megállapítani az adventi készülődés kezdetének időpontját (amelyet már korábban megfigyeltek és feljegyeztek, mielőtt megkapta a mai Advent nevet). Úgy tűnik, hogy nyugaton kezdődött ennek megtartása, miután a 4. század közepén december 25-re rögzítették véglegesen Jézus születésének napját; ami keleten csak a 4. század vége felé történt.

Az adventi koszorú és a gyertyák hagyománya a régmúltba nyúlik vissza, amely a középkorban része volt a keresztények karácsonyra való lelki felkészülésének. A koszorú és a gyertyák sok szimbólumot tartalmaznak. Maga a koszorú, amely különféle örökzöldekből készül, az élet folytonosságát jelenti. Kör alakja, amelynek nincs se kezdete, se vége, Isten örökkévalóságát, a lélek halhatatlanságát és az örök életet jelképezi, amely Krisztusban testesül meg. A koszorút alkotó többi örökzöldnek is megvan a hithez kötődő jelentése. A babér az üldöztetés és a szenvedés feletti győzelmet jelenti. A fenyő, a magyal és a tiszafa a halhatatlanságot, a cédrus pedig az erőt és a gyógyulást jelképezi. A koszorút díszítő fenyőtobozok az életet és a feltámadást fejezik ki. Maga a koszorú a lélek halhatatlanságára emlékezteti az embert, Isten ígéretére, miszerint az örök élet Krisztus által adatik meg. Díszítéséhez különféle színeket használtak: piros, zöld, ezüst és arany, amelyek azóta is igazi karácsonyi színnek számítanak.

Úgy tartják, hogy Johann Hinrich Wichern német lutheránus lelkész, teológus, tanár, író volt a “feltalálója” 1839-ben – a ma már hagyományosnak tekintett – adventi koszorúnak. Új formát adott ennek a régen elfeledett szokásnak. Egy szekérkerék volt az alapja az általa összeállított óriási méretű koszorúnak, amelyet fenyőágakkal és 28 gyertyával díszített fel: Advent hétköznapjait kisméretű gyertyák, a vasárnapokat nagyobbak jelezték.

A gyertyák száma idővel négyre csökkent, a koszorú is kisebb lett, és a szokás gyorsan elterjedt. Az Adventi koszorú ma az egész keresztény világban megtalálható, amelyen liturgikus színek is megjelennek. Megmaradt a klasszikus stílusú koszorú is, de mellette egyre nagyobb divat a változatos színű, mintájú és anyagú, igen kreatív adventi kreációk készítése is, mert ez ma már nem csak liturgikus szimbólum.

Advent kezdetekor helyezik el az emberek a jellegzetes koszorút otthonuk egyik díszhelyén és ma már a köztereken is. A gyertyák liturgikus jelentéssel bírnak. A gyertya fénye Krisztus jelképe, amely a sötétségen áttörve és azt legyőzve fénnyel árasztja el a világot. A négy gyertya Advent négy hetét jelenti, és minden vasárnap egy újabb gyertyát gyújtanak meg. A katolikus egyházban – a protestáns hagyományoktól eltérően – a gyertyák közül három lila: az imádság, a bűnbánat és az áldozat idejét jelzi, egy pedig rózsaszín, s az örömöt fejezi ki.

• Az 1. gyertya lila, a Hitet képviseli. „Betlehemi gyertyának” hívják, emlékeztetve Mária és József Betlehembe vezető útjára.

• A 2. gyertya szintén lila, a Reményt szimbolizálja. „Prófécia gyertyának” is nevezik a próféták emlékére – különösen Ézsaiásra vonatkoztatva – akik megjövendölték Krisztus születését. Ez az eljövendő Messiásra való várakozást fejezi ki.

• A 3. gyertya rózsaszínű és az Öröm jelképe. „Pásztorok gyertyájának” hívják. Advent harmadik vasárnapja a Gaudete (Örvendezzetek) vasárnap, és arra hivatott, hogy emlékeztessen bennünket az örömre, amelyet a világ Jézus Krisztus születésekor érzett. Ez jelzi a híveknek, hogy az adventi időszak közepéhez értek.

• Advent 4. hetében gyújtjuk meg az utolsó, lila színű gyertyát, a Béke jelképét. Ez a hét az imádság és a bűnbánat ideje, várakozás a Megváltó születésére. Ez az „Angyal gyertyája”. Emlékeztet bennünket az angyalok üzenetére: „Békesség a földön minden jóakaratú embernek”.

• Az 5. fehér színű gyertyát, amely „Krisztus Gyertyája” nevet kapta, az Adventi koszorú közepére helyezik és szenteste gyújtják meg. Ez Jézus Krisztus egyértelmű jelképe: a fehér szín a Megváltó tiszta, bűntelen, magasztos életét szimbolizálja.

2020. december 10.